A year in Seoul - Ep7

Egy idő után kezdett megfájdulni a fejem így oda szóltam Da Hyenek és lemászva a pultról Soo Heevel kimentem a pub hátsó teraszára friss levegőt szívni.

-         Ne hozzak egy pohár vizet? – tette a hátamra a kezét Soo Hee mikor látta, hogy a korlátra dőlök.

-         Nem kell, jól leszek, csak nagyin fáj a fejem – nyomtam a tenyerem a homlokomra.

-         Talán megártott az alkohol? – jelent meg az egyik Big Banges srác, kis különcnek látszott.

-         Inkább a füst – feleltem biccentve.

-         Jól mozogtál ott fent – villantott egy csábos mosolyt – GD – nyújtotta felém a tenyerét.

-         GD?

-         G-Dragon – vágott egy érdekes fejet – a BB feje.

-         Értem – csúsztattam a tenyerem az övébe – Eva.

-         Nem ide valósi vagy, nem tűnsz koreainak.

-         Amerikai.

-         Nocsak – vigyorodott el – és mit keres egy ilyen szépséges amerikai leányzó az hazájától ilyen messze?

-         Ez a szépséges leányzó cserediák.

-         Á, vagy úgy – ivott bele a sörébe s a korlátnak dőlt – tudom, hogy nekünk akartatok felvágni – szólalt meg egy kis idő elteltével.

-         Parancsolsz? – fordultam felé felvont szemöldökkel.

-         Azért másztatok a pultra a kis barátnőddel, hogy kiszúrjunk titeket – hajolt közel az arcomhoz és szűkítette össze a szemeit, hogy csábítónak hasson.

-         Cöh – vigyorogtam el – már meg bocsáss, de én azt sem tudom, kik vagytok. Egy számotokat ismerem. Da Hye az, aki oda van értetek.

A srác teljesen döbbent képpel nézett rám, nem is jutott az eszébe, hogy esetleg nem övé az egész világ?

-         Neked… - lötykölte meg a sörét – lenne kedved megismerni engem? – billentette oldalra a fejét.

Ahogy elnéztem az arcát nevetnem kellett, ő pedig csak vigyorogva nézett.

-         Most min nevetsz?

-         Egyszerűbb lett volna, ha kerek-perec rákérdezel, hogy akarom-e az éjszakát veled tölteni.

-         Akarod? – lépett egész közel hozzám.

Nem feleltem csak ellépve előle Soo Heehez hajoltam, hogy súgjak neki valamit, majd visszaléptem GD-hez és szájon puszilva adtam meg neki a választ.

Attól fogva egészen addig, amíg magamhoz tértem nem emlékszem semmire. Egy nagy franciaágyban találtam magam, a fejem sajgott és a látásom sem volt a legtisztább.

-       -           Aucs, a fejem – nyöszörögtem.

-         Jó reggelt – szólalt meg rekedtes hangon GD mellettem hasalva csukott szemmel.

-         Miért nem emlékszem az éjszakára?

Ő csak sunyin elvigyorodott majd visszahúzott maga mellé.

-         Nem hagyhattam, hogy a vendégem szomjas legyen – nézett rám.

-         Akkor nagyon sokat ihattam – fogtam meg a fejem.

-         Jól éreztük magunkat – fordult hanyatt – nem tudom, hogy vagy vele, de én éhen veszek – kelt ki az ágyból egy szál semmibe majd elővett egy tiszta alsónadrágot és nyújtózott egyet.

-         Tudsz adni valami pólót? Nem akarom, még felvenni a ruhám amilyen állapotban kinézek most.

-         Persze – lépett vissza a szekrényéhez és vett elő egy nagy pólót, amit oda is dobva nekem felvettem és kimásztam az ágyból.

Egy szép modern lakás tárult a szemem elé, ahogy beléptünk a nappaliba, ami hatalmas ablakokból állt és így mindenhonnan a városra lehetett rá látni. A konyha nem volt túl nagy, de az étkező hatalmas volt és mikor észrevettem az engem fürkésző szemeket lefagytam.

-        -         Jó reggelt srácok – intett nekik Jiyong.

 -        Hello – felelték egyszerre még mindig kicsit érdekes tekintettel.

-       Ő Eva, bébi ők itt a srácok – mutatott be gyorsan majd eltűnt a konyhában.

-       Sziasztok – intettem zavartan, hiszen még is csak négy srác ült előttem engem pedig csak egy bő póló takart.

-       Ülj csak le – mutatott az egyik székre a szőke hajú srác – DaeSung vagyok, de hívj csak Dae-nek – mosolygott kedvesen.

-       Örvendek – foglaltam helyet.

-       Young-Bae, de csak Taeyang – mutatott felém peace jelet az ujjaival az oldalt felnyírt fekete hajú srác.

-       SeungRi – biccentett Da Hye kedvence. Aki tényleg elég aranyos volt.

-       Seung Hyun, de csak TOP– dőlt hátra a székben az érdekes kék hajú.

-       Örülök, hogy megismerhetlek titeket – feleltem kedvesen.

-       Itt is van a reggeli – tett elém egy tálcát GD tele minden féle finomsággal.

-       Milyen kedves – feleltem vigyorogva – csak nem valami jó történt? – pimaszkodtam.

-       Shh – tette az ujját a számra – a többiekre ez nem tartozik – kacsintott rám, majd a fiúkra nézett – ti mikor jöttetek meg?

-       Már csönd volt mikor megjöttünk – felelte ironikusan T. O.P

-       Haver, mi bajod van? – nézett értetlenül GD.

-       Semmi, elment az étvágyam – állt fel az asztaltól majd biccentve egyet elhagyta az étkezőt.

-       Ennek mi baja? – nézett a többi srácra.

-       Tudod jól, hogy nem bírja ha… - nézett rám Taeyang – nőket hozol fel. Ne haragudj Eva.

-       Ugyan – legyintettem mosolyogva majd a tányéromba bámultam.

Szóval GD-nél ez rendszere. Azért egy kalandnak egész jól megfelelt.

A reggeli eléggé csendesen telt, ami bevallom őszintén eléggé zavart, mert tudtam, hogy miattam volt feszült.
Utána felöltöztem, Jiyong hívott nekem taxit, amihez le is kísért kapucnit a fejére húzva majd egy csók után utamra engedett.